Sikertelen véradás a Szent Imrében

Már jó két hete kiplakátolták a kórház kerítésére, hogy a nyár miatt kevés a véradó, ígyhát kihelyezett véradást tartanak a Bártfai utcai rendelőben. Engem kissé meglepnek az ilyen alacsony vérkészletről szóló hírek akkor, ha a Vérellátó oldalán azt látom, hogy az A+on kívül minden vérkészlet fullon van, de ismeritek a filantróp altruizmusomat.

9-re hirdették meg az eseményt, mivel az már vastagon munkaidő az olajiparban, én 8.40-re jelentem meg. 4 perc volt, mire a traccsoló hölgyek egyáltalán felfigyeltek rám. Közölték, hogy még egy jó 1/2 h-ig semmi sem lesz, mert "nincs helye a doktor úrnak". Híjjnye, mondok, hát milyen kórház az, ahol nincs helye a doktor úrnak. Majd elnézek valamikor a Karolina útra -- mondtam a csevejben megfáradt ügyintézőknek. Hazamentem, hogy magamhoz vegyem a cuccomat, kicsit lazultam a családdal, majd indultam. Gyakorlatilag 9-kor léptem oda a rendelő előtt textilbanner telepítő hölgyhöz, hogy megkérdezzem, tart-e még a fennakadás fent, vagy már folyamatos-e az ügymenet. Aszongya, lehet felmenni. Na de hogy doktor, meg várni kell? Nem, semmi gond sincs. Tehát felmegyek és tölthetem a kérdőívet? Persze, jöjjek.

Felérek. Félhomály. Nincs áram. Az elmúlt fél óra levés volt egy hosszabbító beszerzéséhez. Az egyik hölgy gyakorlatilag lebaszott, amikor közölte, hogy ha akkor elmegyek a Karolina útra, már csapolnák is a véremet.

Na, de hát ez a másik hölgy itt arról szíveskedett engem tájékoztatni, hogy az ügyfélfogadás zavartalan. Nem -- váltott az védekezésbe -- én csak azt mondtam, hogy lehet felmenni. Csókolom, városban szocializálódtam, ismerem a lift és a lépcsőház fortélyait, sejtettem, hogy feljutok. De én vért adni jöttem, nem lépcsőfitneszelni.

10 percet vártam még az egyik -- a többiekhez képest feltűnően kedves hölgy kérésére -- majd feladtam. Inkább tényleg Karolina lesz ebből.

Furcsa, hogy ilyen hányavetin bánnak velünk, donorokkal. Úgy látszik, sokan vagyunk. Dolgozni kell velünk.