Mik ki nem derülnek...

Kedden délután egy könnyű félórás beszélgetésem a portással a cégnél. Ez alatt az idő alatt derült ki, hogy tudok franciául. A teendő nem volt igazán gazdag kihívásokban. A tekszaszi kollégám látogatói kártyáját kellett átvezetni az én nevemre. A portáscsávó sehogy se értette, hogy hogy dolgozhatott valaki tegnap, ma meg hazamegy, míg én éjjel mentem haza és délután maradok.
A kommunikáció eszköze a francia nyelv volt és a mutogatás, a portás uis még a hotel szót is franciásan ötelnek ejtette.
Nem operáltam hosszú, összetett mondatokkal, hanyagoltam a feltételes mód és az előidejűség kifejezését, igyekeztem egyszerű mondatokat használni. A szókincsem sem erős, itt ugye a hiányzó szavakat betoltam angolul.
A beszélgetés közepén úgy döntött a srác, hogy nehézkes a kommunikáció, úgyhogy ő inkább átáll a számokra (dátum, óra). De nem ám leírta... Dehogy. Kiolvasta franciául :)
Mindenesetre összességében a tárgyalás sikeres prozsé volt. Így, hogy naponta 6-8 új szót tanulok, lassan lehagyom a franciául 2 éve tanuló mentoromat :)